Mivel a könyv és könyvtárak jövője a fő téma, úgy gondoltam, érdemes lenne magával az írással is foglalkozni picit. A következőkben az írás rövid történetének az áttekintése következik.
Mi is az írás: Nyelvileg kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere.
Az írás előzményeiként tartjuk számon többek között a tulajdonjegyet, a rováspálcát, a barlangrajzokat, a kagylófüzéreket és még sok minden mást.
Az írás jelentőségét nem is kellene taglalni, de említsük meg, hogy mégis mekkora volta súlya, hiszen ez általléptek át a természeti népek a civilizált népek sorába. Nem is beszélve arról, hogy az írásnak köszönhetően rögzíteni tudták gondolataikat, így az megmaradt az utókor számára, lebontva a tér és az idő korlátait. Forradalmi változást hozott az információközlésben.
Az írás fajtái: 1. Képírás (piktográfia):Hol egy szót. hol egy egész mondatot ábrázoló konkrét tárgyakat jelentenek, de fontos, hogy nem egy nyelv szókincséhez kötve.
2. Fogalomírás (ideográfia): itt már a jeleket az elsődleges jelentésen túl már más összefüggésben is használják és a jeleknek nincsen rögzített hangértékük.
3. Szó- és szótagírás: A jelek már nemcsak a szavak értelméhez kapcsolódnak, hanem a szavak hangalakjával is szorosan összefonódnak.
4. Betűírás: Új fogalmak leírásakor vagy külön jeleket használnak, vagy olyan szójeleket írnak egymás után, amelyeknek hangalakjából csak a kezdő hangzót olvasták.
Könyv és papír kialakulásának rövid áttekintése: Köztudott, hogy Koreában, Japánban és Kínában már a XI - XIII. században fejlett nyomtatott kultúra létezett. Koreában a VII. század óta ismerik és alkalmazzák a fametszést. Fadúcok segítségével nyomtatták 868-ban a Stein Aurél fölfedezte Gyémánt Szútrát. A papírt is a kínaiak találták föl, akik hét évszázadon keresztül tudták találmányukat elrejteni. Azonban nem minden könyvet papírból készítettek a kezdettekkor, hiszen a pargemntől a selyemig sokféle anyagból készülhetett, attól függően, hogy maga a szöveg mennyire volt értékes. Logikusan a törvényeket, vallási szövegeket időtállóbb anyagra vésték mint a fakéreg, vagy a pálmalevél. Helyette inkább gyakran használták a fémet, fát, vagy elefántcsontot.
Bár keresztény egyházhoz a Föld lakóinak mintegy ötöde tartozik, a kódexek mégis meghódították az egész világot. Ma bármilyen írásrendszerrel és nyelven is írják, a könyv, ugyanaz a termék Japánban, Chilében vagy akár Magyarországon is.
Mi is az írás: Nyelvileg kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere.
Az írás előzményeiként tartjuk számon többek között a tulajdonjegyet, a rováspálcát, a barlangrajzokat, a kagylófüzéreket és még sok minden mást.
Az írás jelentőségét nem is kellene taglalni, de említsük meg, hogy mégis mekkora volta súlya, hiszen ez általléptek át a természeti népek a civilizált népek sorába. Nem is beszélve arról, hogy az írásnak köszönhetően rögzíteni tudták gondolataikat, így az megmaradt az utókor számára, lebontva a tér és az idő korlátait. Forradalmi változást hozott az információközlésben.
Az írás fajtái: 1. Képírás (piktográfia):Hol egy szót. hol egy egész mondatot ábrázoló konkrét tárgyakat jelentenek, de fontos, hogy nem egy nyelv szókincséhez kötve.
2. Fogalomírás (ideográfia): itt már a jeleket az elsődleges jelentésen túl már más összefüggésben is használják és a jeleknek nincsen rögzített hangértékük.
3. Szó- és szótagírás: A jelek már nemcsak a szavak értelméhez kapcsolódnak, hanem a szavak hangalakjával is szorosan összefonódnak.
4. Betűírás: Új fogalmak leírásakor vagy külön jeleket használnak, vagy olyan szójeleket írnak egymás után, amelyeknek hangalakjából csak a kezdő hangzót olvasták.
Könyv és papír kialakulásának rövid áttekintése: Köztudott, hogy Koreában, Japánban és Kínában már a XI - XIII. században fejlett nyomtatott kultúra létezett. Koreában a VII. század óta ismerik és alkalmazzák a fametszést. Fadúcok segítségével nyomtatták 868-ban a Stein Aurél fölfedezte Gyémánt Szútrát. A papírt is a kínaiak találták föl, akik hét évszázadon keresztül tudták találmányukat elrejteni. Azonban nem minden könyvet papírból készítettek a kezdettekkor, hiszen a pargemntől a selyemig sokféle anyagból készülhetett, attól függően, hogy maga a szöveg mennyire volt értékes. Logikusan a törvényeket, vallási szövegeket időtállóbb anyagra vésték mint a fakéreg, vagy a pálmalevél. Helyette inkább gyakran használták a fémet, fát, vagy elefántcsontot.
Bár keresztény egyházhoz a Föld lakóinak mintegy ötöde tartozik, a kódexek mégis meghódították az egész világot. Ma bármilyen írásrendszerrel és nyelven is írják, a könyv, ugyanaz a termék Japánban, Chilében vagy akár Magyarországon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése