A játékos hasonlat amiről fentebb volt szó, vagy sokkal inkább metafora alkalmasnak tűnik az információs szakember szerepének kifejtésére is. Egy helycserének lehettünk a tanúi az előző szűk egy évtizedben a világméretű hálózatok létrejötte nyomán: az információt eddig szinte kizárólagosan birtokoló könyvtáros átadta a helyét a játékosoknak. Beengedte őket maga mellé a pályára, és egyre inkább hagyja, hogy maguk rúgják a gólokat. A könyvtáros a hasonlatban nem kaphat így más szerepet, mint a menedzserét, aki a pálya széléről látja el hasznos tanácsokkal a játékosokat. A játék tehát lényegében nem változott, csak a szerepek lettek különbözőek. Ahogyan Arsene Wenger, az Arsenal Football Club vezetője szerint „The manager must be as active on the touchline as the players on the field” [12]. (A menedzsernek ugyanolyan aktívnak kell lennie az oldalvonalnál, mint a játékosoknak a pályán.) Azaz nem csupán a játékos részéről kíván aktivitást a megváltozott helyzet, de a menedzsernek (aki szintén csak pár éve került a posztjára) is sokkal nagyobb aktivitásra lesz szüksége a megváltozott körülmények között.
A játékosok minőségi szolgáltatásokat igényelnek. Nekik többet kell nyújtani, mint amit maguktól el tudnának érni, mert egyébként nem vennék igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A korszerű vezetési ismeretek olyan tudást igényelnek, amelyek erősen különböznek a hagyományos könyvtári modell szereplőinek eddig felhalmozott szakismeretétől.
Tehát újra meg kell határozni a könyvtár hagyományos szerepét: mit és hogyan válasszunk ki, szerezzünk be, osztályozzunk, írjunk le, szolgáltassunk, archiváljunk és tegyünk hozzáférhetővé, hogyan segítsünk az információk felhasználásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése