Most hogy mindjárt itt az érettségi szeretnék egy érdekes linket megosztani egy oldalról, ahol az informatikai érettségin belül szereplő könyvtáros tételekhez adnak segítséget. Érdekes megnézni, hogy mit és hogyan foglalnak össze benne.
http://erettsegi.com/informatika/a-konyvtar-fogalma-es-tipusai/
2009. május 3., vasárnap
Vállalati szakkönyvtárak
Fontos kérdés, hogy egy vállalati szakkönyvtárnak milyen speciális igényeknek kell megfelelnie, a hagyományos könyvtári szerepvállalásokon túl milyen feladatok hárulnak még rájuk. Ezért szeretnék néhány általam fontosnak tartott cikknek a linkjét megosztani:
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3875&issue_id=460
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3923&issue_id=461
http://152.66.114.243/show_news.html?id=4879&issue_id=492
http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/184/index.php
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3875&issue_id=460
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3923&issue_id=461
http://152.66.114.243/show_news.html?id=4879&issue_id=492
http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/184/index.php
2009. május 1., péntek
Göteborgi könyvtárak
Szeretnék közzétenni néhány linket a Göteborgi könyvtárakról, mert úgy gondolom, hogy sok mindent lehetne tanulni az ottani helyzetből és viszonyokból.
http://melissaofficinalis.blogspot.com/2009/04/gyerekkonyvhet-goteborgban.html
http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1993/3/audunson_h.html
http://melissaofficinalis.blog.hu/tags/g%C3%B6teborg
http://melissaofficinalis.blogspot.com/2009/04/gyerekkonyvhet-goteborgban.html
http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1993/3/audunson_h.html
http://melissaofficinalis.blog.hu/tags/g%C3%B6teborg
2008. november 23., vasárnap
Az írás rövid története
Mivel a könyv és könyvtárak jövője a fő téma, úgy gondoltam, érdemes lenne magával az írással is foglalkozni picit. A következőkben az írás rövid történetének az áttekintése következik.
Mi is az írás: Nyelvileg kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere.
Az írás előzményeiként tartjuk számon többek között a tulajdonjegyet, a rováspálcát, a barlangrajzokat, a kagylófüzéreket és még sok minden mást.
Az írás jelentőségét nem is kellene taglalni, de említsük meg, hogy mégis mekkora volta súlya, hiszen ez általléptek át a természeti népek a civilizált népek sorába. Nem is beszélve arról, hogy az írásnak köszönhetően rögzíteni tudták gondolataikat, így az megmaradt az utókor számára, lebontva a tér és az idő korlátait. Forradalmi változást hozott az információközlésben.
Az írás fajtái: 1. Képírás (piktográfia):Hol egy szót. hol egy egész mondatot ábrázoló konkrét tárgyakat jelentenek, de fontos, hogy nem egy nyelv szókincséhez kötve.
2. Fogalomírás (ideográfia): itt már a jeleket az elsődleges jelentésen túl már más összefüggésben is használják és a jeleknek nincsen rögzített hangértékük.
3. Szó- és szótagírás: A jelek már nemcsak a szavak értelméhez kapcsolódnak, hanem a szavak hangalakjával is szorosan összefonódnak.
4. Betűírás: Új fogalmak leírásakor vagy külön jeleket használnak, vagy olyan szójeleket írnak egymás után, amelyeknek hangalakjából csak a kezdő hangzót olvasták.
Könyv és papír kialakulásának rövid áttekintése: Köztudott, hogy Koreában, Japánban és Kínában már a XI - XIII. században fejlett nyomtatott kultúra létezett. Koreában a VII. század óta ismerik és alkalmazzák a fametszést. Fadúcok segítségével nyomtatták 868-ban a Stein Aurél fölfedezte Gyémánt Szútrát. A papírt is a kínaiak találták föl, akik hét évszázadon keresztül tudták találmányukat elrejteni. Azonban nem minden könyvet papírból készítettek a kezdettekkor, hiszen a pargemntől a selyemig sokféle anyagból készülhetett, attól függően, hogy maga a szöveg mennyire volt értékes. Logikusan a törvényeket, vallási szövegeket időtállóbb anyagra vésték mint a fakéreg, vagy a pálmalevél. Helyette inkább gyakran használták a fémet, fát, vagy elefántcsontot.
Bár keresztény egyházhoz a Föld lakóinak mintegy ötöde tartozik, a kódexek mégis meghódították az egész világot. Ma bármilyen írásrendszerrel és nyelven is írják, a könyv, ugyanaz a termék Japánban, Chilében vagy akár Magyarországon is.
Mi is az írás: Nyelvileg kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló, kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott, egyezményes grafikai jelek rendszere.
Az írás előzményeiként tartjuk számon többek között a tulajdonjegyet, a rováspálcát, a barlangrajzokat, a kagylófüzéreket és még sok minden mást.
Az írás jelentőségét nem is kellene taglalni, de említsük meg, hogy mégis mekkora volta súlya, hiszen ez általléptek át a természeti népek a civilizált népek sorába. Nem is beszélve arról, hogy az írásnak köszönhetően rögzíteni tudták gondolataikat, így az megmaradt az utókor számára, lebontva a tér és az idő korlátait. Forradalmi változást hozott az információközlésben.
Az írás fajtái: 1. Képírás (piktográfia):Hol egy szót. hol egy egész mondatot ábrázoló konkrét tárgyakat jelentenek, de fontos, hogy nem egy nyelv szókincséhez kötve.
2. Fogalomírás (ideográfia): itt már a jeleket az elsődleges jelentésen túl már más összefüggésben is használják és a jeleknek nincsen rögzített hangértékük.
3. Szó- és szótagírás: A jelek már nemcsak a szavak értelméhez kapcsolódnak, hanem a szavak hangalakjával is szorosan összefonódnak.
4. Betűírás: Új fogalmak leírásakor vagy külön jeleket használnak, vagy olyan szójeleket írnak egymás után, amelyeknek hangalakjából csak a kezdő hangzót olvasták.
Könyv és papír kialakulásának rövid áttekintése: Köztudott, hogy Koreában, Japánban és Kínában már a XI - XIII. században fejlett nyomtatott kultúra létezett. Koreában a VII. század óta ismerik és alkalmazzák a fametszést. Fadúcok segítségével nyomtatták 868-ban a Stein Aurél fölfedezte Gyémánt Szútrát. A papírt is a kínaiak találták föl, akik hét évszázadon keresztül tudták találmányukat elrejteni. Azonban nem minden könyvet papírból készítettek a kezdettekkor, hiszen a pargemntől a selyemig sokféle anyagból készülhetett, attól függően, hogy maga a szöveg mennyire volt értékes. Logikusan a törvényeket, vallási szövegeket időtállóbb anyagra vésték mint a fakéreg, vagy a pálmalevél. Helyette inkább gyakran használták a fémet, fát, vagy elefántcsontot.
Bár keresztény egyházhoz a Föld lakóinak mintegy ötöde tartozik, a kódexek mégis meghódították az egész világot. Ma bármilyen írásrendszerrel és nyelven is írják, a könyv, ugyanaz a termék Japánban, Chilében vagy akár Magyarországon is.
2008. november 9., vasárnap
Elektonikus papír
Egy kis érdekesség az elektronikus papír kialakulásáról, történetéről.
Az e-paper ötlete a hetvenes évek elején vetődött fel a Xerox Palo Altói Fejlesztőlaboratóriumában (PARC). Az elektronikus papír működésének alapja a "gyricon. Ez lényegében két átlátszó réteg között, mikroszkopikus gömbökből áll. A gömbök két féltekéje különböző színű (fekete-fehér), állásuk pedig elektromos töltésüktől függ. Az elektronikus papírt az utóbbi években a Xerox a 3M-mel közösen fejlesztette. Az elkézelések szerint egyszerű hordozható eszközökkel lehetne őket használni, amelyek egyszerre funkcionálnának nyomtatóként és scannerként. Az elektronikus papír egy speciális nyomtatóval egybeépítve helyettesíthetné a hely- és energiaigényesebb lcd monitorokat, az elektronikus könyvekben. Az e-papírt legalább ezerszer lehet újrahasználni.
A konkurrens e-papír úgy született, hogy rendkívül nehéz volt két színű mikroszkopikus golyókat előállítani: a hibás munkafolyamat eredménye több kiló egyszínű golyó volt. Ez az elektronikus papír azon az elven működik, hogy a két átlátszó réteg között sötét festék van, amelyben világos golyók úsznak, amelyek a feszültség hatására vagy a látható felületen helyezkednek el, vagy a festék alá süllyednek. Ezt a technológiát az MIT-n fejlesztették, de miután a kutatást végző diákokat kirugták, az általuk alapított E-Ink fejlesztette tovább, többek között az IBM támogatásával.
Az e-paper ötlete a hetvenes évek elején vetődött fel a Xerox Palo Altói Fejlesztőlaboratóriumában (PARC). Az elektronikus papír működésének alapja a "gyricon. Ez lényegében két átlátszó réteg között, mikroszkopikus gömbökből áll. A gömbök két féltekéje különböző színű (fekete-fehér), állásuk pedig elektromos töltésüktől függ. Az elektronikus papírt az utóbbi években a Xerox a 3M-mel közösen fejlesztette. Az elkézelések szerint egyszerű hordozható eszközökkel lehetne őket használni, amelyek egyszerre funkcionálnának nyomtatóként és scannerként. Az elektronikus papír egy speciális nyomtatóval egybeépítve helyettesíthetné a hely- és energiaigényesebb lcd monitorokat, az elektronikus könyvekben. Az e-papírt legalább ezerszer lehet újrahasználni.
A konkurrens e-papír úgy született, hogy rendkívül nehéz volt két színű mikroszkopikus golyókat előállítani: a hibás munkafolyamat eredménye több kiló egyszínű golyó volt. Ez az elektronikus papír azon az elven működik, hogy a két átlátszó réteg között sötét festék van, amelyben világos golyók úsznak, amelyek a feszültség hatására vagy a látható felületen helyezkednek el, vagy a festék alá süllyednek. Ezt a technológiát az MIT-n fejlesztették, de miután a kutatást végző diákokat kirugták, az általuk alapított E-Ink fejlesztette tovább, többek között az IBM támogatásával.
Kicsit részletesebben az E-book-ról (fejlesztések)
A technológia rohamléptekkel halad afelé, hogy újraalkossa a valós kultúra egyik utolsó erős médiumát a könyvet. Amikor elkészül, az e-könyv minden szempontból nagyon hasonlít majd egy nyomtatott könyvhöz, azt az egyet kivéve, hogy több száz kötetnyi adatot tartalmaz majd.
Akkor látszik igazán, hogy mekkora technológiai csúcsteljesítmény egy könyv, amikor felül akarjuk múlni. A könyv, mint színes, szagos és rendkívül kényelmes tárgy, rendkívül alkalmas arra, hogy megnyugtassa az embert - a számítógép és más elektronikus kütyük viszont rendkívül alkalmasak arra, hogy felizgassák az embert.
A könyv kevés ismert hátrányainak egyike a súly. (Nagyon megérzi ezt az ember például egy költözködés során.) Az emberiség tudása kétévente duplázódik, ezzel egyenesen arányos az erdőpusztítás. Talán ez az egy érv elegendő ahhoz, hogy az e-könyv karriert csináljon, akkor is ha sokkal bénább nyomtatott elődjénél.
Az amerikai piacon 1998 óta két e-book kapható. Ezek voltaképpen a szövegformázásra és tárolásra kihegyezett könnyített palmtopok.
A NuvoMedia Rocket eBookja a kisebbik: 627 gramm. 4MB memória 4000 oldalt tud tárolni - ez miheztartás végett tíz regény -, de a gép 32 megáig bővíthető.
A SoftBook Press Softbook Readerje a nagyobbik, mérete az A4-hez közelít, súlya 1315 gramm. A memóriája a Rocket eBookal azonos mutatókkal bír. Az e-bookok ára hatszáz dollártól indul (mondjuk száz nyomtatott könyv), az akku a gyár szerint harminc óra felhőtlen olvasást biztosít.
Európában jelenleg egy e-book sem kapható. Az e-book történelemhez hozzátartozik, hogy éppen a piaci bevezetés küszöbén vásárolta fel a NuvoMediát és a SoftBook Presst a Gemstar International nevű videomagnógyár, így a dolog elmaradt.
Az igéretek szerint nyár végén a francia Cytale saját fejlesztésű e-bookkal lép a piacra. A Cybook névre keresztelt eszközt az előzetes információk szerint színes kijelzővel és belső modemmel gyártják majd.
A fejlesztés másik iránya olyan szoftver és a digitális szabvány létrehozása, amelynek segítségével a begépelt szöveg vizuális hatása közelít a nyomtatott szövegéhez, szóval hogy valahogy normálisan nézzen ki.
Tehát bíztatóak a fejlesztések mindnképpen, de még hosszú az út mire a végére érünk. Véleményem szerint nem kell megijedni az E-bokk-októl, hiszen nem arról van szó, hogy könyvekre nincsen szükség, tulajdonképpen az E-book lesz a jövő generáció számára a könyv. Hiszen tulajdonképpen csak a hordozó fog megváltozni, a tartalomra még mindig ugyanannyian sőt ha nem többen kíváncsiak.
Akkor látszik igazán, hogy mekkora technológiai csúcsteljesítmény egy könyv, amikor felül akarjuk múlni. A könyv, mint színes, szagos és rendkívül kényelmes tárgy, rendkívül alkalmas arra, hogy megnyugtassa az embert - a számítógép és más elektronikus kütyük viszont rendkívül alkalmasak arra, hogy felizgassák az embert.
A könyv kevés ismert hátrányainak egyike a súly. (Nagyon megérzi ezt az ember például egy költözködés során.) Az emberiség tudása kétévente duplázódik, ezzel egyenesen arányos az erdőpusztítás. Talán ez az egy érv elegendő ahhoz, hogy az e-könyv karriert csináljon, akkor is ha sokkal bénább nyomtatott elődjénél.
Az amerikai piacon 1998 óta két e-book kapható. Ezek voltaképpen a szövegformázásra és tárolásra kihegyezett könnyített palmtopok.
A NuvoMedia Rocket eBookja a kisebbik: 627 gramm. 4MB memória 4000 oldalt tud tárolni - ez miheztartás végett tíz regény -, de a gép 32 megáig bővíthető.
A SoftBook Press Softbook Readerje a nagyobbik, mérete az A4-hez közelít, súlya 1315 gramm. A memóriája a Rocket eBookal azonos mutatókkal bír. Az e-bookok ára hatszáz dollártól indul (mondjuk száz nyomtatott könyv), az akku a gyár szerint harminc óra felhőtlen olvasást biztosít.
Európában jelenleg egy e-book sem kapható. Az e-book történelemhez hozzátartozik, hogy éppen a piaci bevezetés küszöbén vásárolta fel a NuvoMediát és a SoftBook Presst a Gemstar International nevű videomagnógyár, így a dolog elmaradt.
Az igéretek szerint nyár végén a francia Cytale saját fejlesztésű e-bookkal lép a piacra. A Cybook névre keresztelt eszközt az előzetes információk szerint színes kijelzővel és belső modemmel gyártják majd.
A fejlesztés másik iránya olyan szoftver és a digitális szabvány létrehozása, amelynek segítségével a begépelt szöveg vizuális hatása közelít a nyomtatott szövegéhez, szóval hogy valahogy normálisan nézzen ki.
Tehát bíztatóak a fejlesztések mindnképpen, de még hosszú az út mire a végére érünk. Véleményem szerint nem kell megijedni az E-bokk-októl, hiszen nem arról van szó, hogy könyvekre nincsen szükség, tulajdonképpen az E-book lesz a jövő generáció számára a könyv. Hiszen tulajdonképpen csak a hordozó fog megváltozni, a tartalomra még mindig ugyanannyian sőt ha nem többen kíváncsiak.
Elektronikus könyv (a fogalom tisztázása)
Az e-book, vagyis az e-könyv, azaz az elektronikus könyv nem a szó hagyományos, szoros értelmében vett könyv. Ezeket a kiadványokat ugyanis nem papírra nyomtatják, hanem elektronikusan terjesztik és képernyőn olvassák. Az olvasáshoz számos célberendezést alkottak (például eBookMan, EveryBook, Rocket eBook, goReader), de tökéletesen megfelel az asztali vagy a hordozható személyi számítógép is. Ez utóbbinak is számos változatát ismerjük: notebook, laptop, handheld pc, palmtop, PDA vagy a legújabb a Tablet PC. A speciális e-könyv olvasó célberendezések és hordozható számítógépek még azt a mással nem pótolható szolgáltatást is nyújtják, hogy rajtuk (esetleg online sugárzásból, közvetítésből származó) térképeket, folyamatosan frissített útleírásokat olvashatunk, amelyek jó szolgálatot tehetnek az idegen helyen a tájékozódásban és a látnivalók nyitva tartásával, valamint más fontos információkkal kapcsolatban. A papíralapú könyvektől eltérő tulajdonságaik miatt az e-könyvek olvasása egészen új élményt biztosít, a könyv felhasználásának új területeit, módját jelenti (gondoljunk a hiperhivatkozások alkalmazására, a szövegen belüli kereshetőség lehetőségére, a dokumentumokba épített multimédiás objektumokra stb).
Az elektronikus könyv ugyanakkor a hagyományos könyvekhez hasonló megjelenésű, látványú, formázásánál is az elődöket követi, ám kihasználja az új technológia adta előnyöket. A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára.
A PDF formátumú könyvek (jelenleg ilyenek a Mercator Stúdió könyvei is) az ingyenes Acrobat Reader, e-Book Reader, Adobe Reader segítségével olvashatók.
Az elektronikus könyv ugyanakkor a hagyományos könyvekhez hasonló megjelenésű, látványú, formázásánál is az elődöket követi, ám kihasználja az új technológia adta előnyöket. A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára.
A PDF formátumú könyvek (jelenleg ilyenek a Mercator Stúdió könyvei is) az ingyenes Acrobat Reader, e-Book Reader, Adobe Reader segítségével olvashatók.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)